Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Milleniumi emlék

2008.03.11

 



                                                   .

Millenniumi Emlék.

   Az 1896-os  ezredéves kiállításra készülõ ország már évek óta lázban égett. Egészen pontosan 1890-től, amióta elkezdődőtt a millenniumi ünnepségek szervezése. Természetesen először az időpont meghatározása volt szükséges, amit némi bizonytalansággal sikerül csak megállapítani.   

„ A Miniszterelnök úr , utalással arra, hogy Magyarország ezredéves fennállásának méltó megülése érdekében már évek óta mozgalom van folyamatban....a kormány a millenium időpontjának meghatározása és az ünnepélyek megtartására nézve… A volt Vallás és Közoktatásügyi miniszter úr által ez érdemben folytatott tárgyalások eredménye szerint a honfoglalás ideje a legilletékesebb fórum, a Magyar Tudományos Akadémia előterjesztése alapján a 888 és 900 évek közötti időben hajtatott végre, mihez képest a honfoglalás tényét, mint egységes nagy actiót tekintve középszámítással az ezredév megünneplésére az 1894.-ik év látszik legalkalmasabbnak….A minisztertanács a miniszterelnök úr előterjesztését magáévá teszi, Magyarország ezredéves fennállásának időpontjául azonban nem az1894.-ik hanem időnyerés szempontjából az 1895.-ik évet tűzi ki és a kérdés további előkészítésével a miniszterelnök a vallás és közoktatásügyi, a pénzügyi, valamint a kereskedelmi miniszter urakat bízza meg a szükségesnek mutatkozó előterjesztések annak idején be lévén mutatandók.”

 Ezután még egy évvel továbbhalasztották az ünnepségek kezdetét, de a végleges dátum meghatározását követően végre elkezdődhettek a munkálatok. Sorra nőttek ki a szebbnél szebb paloták, utak, terek épültek és szépültek. Tervekbõl és akaratból  pedig volt bőven.    Bizonyítja ezt az 1896.évi VIII. törvénycikk.

A honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről

1. § A törvényhozás a honalapítás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökítése czéljából elhatározza, hogy

  a) Budapesten a városligetnek az Andrássy-ut és a tó közötti részében a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állit,

  b) az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk-hegyen emlékoszlopokat emel,

  c) Budapesten a várban a Nagy-Boldogasszonyról elnevezett koronázási templom melletti Halászbástyán Szent István király lovas szobrát állítja fel,

  d) országos szépművészeti múzeumot létesít s annak gyűjteményei befogadására Budapesten alkalmas helyen megfelelő épületet emel,

  e) az ország különböző vidékein 400 uj népiskolát állit fel.

2. § A ministerium megbizatik, hogy az 1. §-ban felsorolt alkotásokkal járó munkálatokat végrehajtassa.

E munkálatok költségeinek fedezésére a következő hitelek engedélyeztetnek:

  a) Budapesten a honalapító Árpádot és a nemzet történelmi múltját megörökítő emlékmű felállítására 802,640 frt;

  b) az ország hét pontján emlékoszlopok emelésére 350,000 frt;

  c) Szent István lovas szobrának felállitására és e szobor körüli tér rendezésére 300,000 frt;

  d) a szépművészeti múzeum létesítésére s gyűjtemény anyagának gyarapítására 3.200,000 frt; végre

  e) 400 uj népiskola felállítására 673,000 frt.

3. § A 2. §-ban jelzett s összesen 5.325,640 frtot tevő költségből 1.225,436 frt már az 1895. és 1896. évi állami költségvetésekbe beillesztve lévén, a fennmaradó 4.100,204 frtnyi szükségletből 74,604 frt a pénztári készletekből fedezendő és az 1895. évi IV. tc. 2. §-ának "átmeneti kiadások" III. ( Miniszterelnökség ) fejezete alatt számolandó el, 4.025,600 frt pedig a munkálatok előhaladása szerint szükséges részletekben a következő évi állami költségvetésekbe veendő fel.

4. § Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, végrehajtásával a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatnak meg.


.

 Meg kellett mutatni mindenkinek e jelentős  történelmi esemény alkalmából, hogy mire képes a MAGYAR.
Tervezőink , építészeink  remekműveket alkottak pedig pénzben akkor sem dúskált az ország. De ennek ellenére felépült, vagy építés alatt állt többek között  a Műcsarnok ( Shikedanz Albert-Herzog Fülöp.), a Szépművészeti Múzeum ( 1906.), a mai Szabadság híd ( Ferencz József híd, Feketeházy János.) a Városligeti  Vajdahunyad vára ( Alpár Ignác ) a kiállító pavilonokkal együtt, a Millenniumi Földalatti vasút ( Május 2.-án adták át.), az Országház épülete ( Steindl Imre 1885-1904.), átadták a budapesti Nagykörútat, felavatták az Aszód- Balassagyarmat- Ipolytarnóc vasútvonalat ...stb. A tervek között szerepelt még például a gellérthegyi  sikló megépítése is, de sajnos ez  csak később és a budai várban vált valóra.
A kiállítási épületek összköltsége kb. 4.929.000 frt.-ot emésztett fel, végösszege pedig elérte az 5.285.000 frt.-ot. Az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás Igazgatósága már három évvel a jeles évforduló  előtt megkezdte működését. Terveket készíttetett, pályázatokat írt ki vagy iratott ki, koordinálta és felügyelte az  építkezéseket, beruházásokat és természetesen minderről pénzügyi beszámolókat készített. Az előmunkálatok rohamléptekben folytak, hiszen az ünnepségeket továbbhalasztani már nem lehetett.
A nagy sürgés- forgás természetesen lázba hozta az embereket. Mindenki megpróbált  valamit hozzáadni a sajátjából,  amit éppen tudott. A lányok asszonyok a mindennapi munkájuk mellett például díszes ruhákat varrtak, hímeztek, hogy a felvonulásokon  megmutathassák ebbéli tudományukat is. A féfiak csinosították a portákat, üzleteiket, hogy az idelátogató sokaság lássa, érezze e dicső 1000 év emlékét. Sokan fordultak különböző hívatalokhoz, minisztériumokhoz valamilyen kéréssel , például udvari szállítói cím használata iránti kérelemmel. Voltak akik címer használati kérelmet nyújtottak be. Ennek két változata volt. Az első "A Magyar Korona Országai Egyesített Címerének használata", a másik "Magyarország Külön Címerének használata" iránt.  Ezeket a jogokat viszont ki kellett  érdemelni és ez nem ment másként csak kiváló áruk létrehozásával és megbízható mínőség folyamatos előállításával.
Természetesen voltak akik akaratuk ellenére  túlzásokba estek, de nem azért mert rosszindulatból tudatosan néztek el
valamit, hanem buzgóságukban elvesztek a részletekben. Ilyen volt talán Müller Adolf antikvárius, könyvkereskedő is, aki csodálatosan szép címerrajzzal akart kitűnni társai közül. Az országcímert körbefogva felrajzolta MAGYARORSZÁG  fejedelmeinek  és királyainak arcképeit Árpád vezértől  egészen I. Ferenc József császárig

                                                   .

Kép



 Be is adta kérelmét a belügyminisztériumhoz, mely szerint  a "mellékelt képet az országban házalás útján árusíthassa"˝
A Minisztérium azonban nem támogatta ezt a kérést. Hogy miért ? Ha jobban megnézzük, maga az elgondolás nem rossz, hiszen ha valaki végignézi az arcképeket és az alatta található évszámokat, talán még könnyebben meg tudja jegyezni királyaink uralkodási dátumait. De sajnos  a Magyar címer megrajzolásába  hiba csúszótt.  Sikerült ugyanis a pólyát ( vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező ) megnyújtani  egy teljes vörös mezővel. A kereszt alakja pedig nem éppen egyezik a megszokott kettös kereszttel. A fejedelmi, királyi arcképek pedig lehet, hogy a két pajzstartó angyalt akarták helyettesíteni, melyek  a címert tartották volna jobbról és balról, bár a rajz tetején megtalálhatóak, ahol éppen a koronát fogják közre, szerepük  viszont így teljesen megváltozott. A magyar szent korona országait jelképező nagy pajzs ( Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume.) pedig meg sincs rajzolva. Bárhogy is történt, a kis és középcímer rajza teljesen egyedi módon, de össze lett keverve, melynek folyamán létrejött egy torz és hamis címer. A plakát mindkét oldalára még felrajzolt  a millenniumra elkészült épületekből, pavilonokból  néhányat, talán a díszesebb kiegészítés kedvéért ez azonban nem enyhíti a címerrajzoló tévedéseit.
 A hibák  jobb megértése érdekében talán szemléletesebb, ha összehasonlítjuk a két címerrajzot a már leirtak alapján.

Kép                 Kép

Magyar Szent Korona Országai  középcímer                              Magyar kis címer


                                                                     

  Nos miután a kérvény megjárta  a miniszterelnöki hivatalt is a következő elintézési tervezet született.
" A címerrajz maga is helytelen, s a kép különben is oly gyarló, hogy a házalási engedély ajánlása nem látszik indokoltnak. Mint hogy azonban a magyar címer ilyennemű használata törvénybe nem ütközik, s így törvényes ok sem forog fenn arra nézve hogy az engedély megadása megtagadtassék, leghelyesebbnek látszik ha a válasz megadása, netáni sürgetésig elhalasztatnék."
Hát ez lett a nagy gondal, de hibás rajzolattal megalkotott mű sorsa.Hogy mikor kapta meg végül is az engedélyt az nem derül ki a megmaradt íratokból, de valószínű, hogy ez csak a következő évben történhetett meg.

 Sajnos napjainkban is előfordul, hogy az ország jelképeit mindenféle üzleti reklámokra használják fel, ráadásul tévesen, pedig  nemzeti jelképeink használata során kötelező lenne megőrizni azok tekintélyét. Leggyakrabban a korona tetején található  aranykereszt elferdüési irányával vannak problémák, így néha látni olyan termékeket is, ahol éppen az ellentétes         ( hamis ) irányba sikerült feltüntetni. Talán nem lenne nagy óhaj részemről, ha azt mondanám,  minden MAGYAR embernek illene tudnia, hogy a történelem viharai során melyik oldalra hajlott el a koronát díszítő kereszt.                                                                            ( a gyengébbek kedvéért a szívhez áll közelebb, vagy a szív felé dől.)


Végül néhány MAGYAR jelentőségű esemény 1896-ból, természetesen a teljesség igénye nélkül.
- Hajós Alfréd Athénban az első újkori olimpiai játékokon 2 aranyérmet  nyer úszásban.
- megszületik Mihalik Kálmán a Székely hímnusz zeneszerzője ( írta: Caanády György 1921-ben ), Márton Áron leendő erdélyi          püspök, Ádám Jenő zeneszerző
- lezajlik az első labdarúgó-mérkőzés
- megépül az ország első vízierőműve Ikerváron
- a Vaskapu szoros megnyitása.
- az első filmvetítések, bemutatók a Somossy-Mulatóban április 29.-én. ( ma a Fővárosi Operett Színház található itt.)
- folyamatosan jelenik meg A Pallas Nagylexikona XIV kötetben. ( 1893-1896.)
- elkészül a Vásárcsarnok Pecz Samu tervei alapján
- felépül a Kúria vagy másik nevén  Igazságügyi  Palota ( 1891-1896.Hauszmann Alajos ) ma Néprajzi Múzeum.
- Benczúr Gyula megfesti Budavár  visszavétele című képét.
- Iparművészeti Múzeum átadása. ( Lechner Ödön 1893-1896.)
- Feszty Árpád: Magyarok bejövetele című körképének bemutatása...stb...stb...





Felhasznált irodalom :

           Magyar Országos Levéltár :     Minisztertanácsi jegyzőkönyvek      K 27  1890.09.01

                                                          Miniszterelnökségi íratok               K 26  1896 - I/B - 51 

                                                                      "   "                                K 26  1904 - XXVIII - 351

                                                          Belügyminisztériumi íratok             K 150  1874 - 42853 rendelet.

                                                          Kereskedelemügyi Minisztérium     K 231  1894 - 5 - 1660

             WWW.1000ev.hu

 




Sárvári Ferenc Péter

      Budapest. 2007.07.25.