Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ünnepnapok a királyi palotában.

2008.04.08

 

Ünnepnapok a királyi palotában

 

 

Az emberek mindennapjait születésüktől halálukig írott és íratlan törvények szabályozzák ill. szabályozták.

Az élet három eseményét , a születést , a nászt és a gyászt másképpen tette emlékezetessé a magyar , mint a külhonok népei.

Az eskü, ismeretes módon, egyfajta önelátkozás. Fogadkozás önmagunk halálára, bűnhődésére, szenvedésére, kárhoztatására, ha fogadalmunkat megszegnők. Amikor 898-ban, két évvel a honfoglalás ” hivatalos „dátuma után a bajor fejedelem s a magyarok szövetséget kötöttek, a magyarok pogány módon, kettévágott farkasra, ebre tettek esküt. A bajorok keresztényi módon a Szentírásra. Magyarország pogány kunjai még a XIII. században is így mondták el esküjüket. Sőt feljegyezték: a XIV. század második felében az akkor még pogány litvánok is ugyanilyen szövetségi esküt akartak kicsikarni a mi Nagy Lajos királyunktól.

 De nemcsak az eskü, hanem a magyar esküvő is különös szokásokkal ment végbe.         A Stájer Ottokár írta Rimes Krónika 1310 táján jegyzett fel egy XIII. századi „szokatlan” szokást. Amikor IV. Béla királyunknak Béla nevű ifjabb fia 1264. október 5-én házasságot kötött Brandenburgi Kunigunda hercegnővel, aranyos koronát helyezett a menyasszony fejére. Kíséretéből azonban az egyik nemesember „magyar szokás szerint” kardot rántott, s a koronát leütötte a menyasszony fejéről. Ez a menyegzői szokásunk még félezer esztendővel később, a XVIII. század elején Erdélyben is élt. Az esküvők fényét azonban jól szemlélteti Mátyás lakodalmának korabeli leírása. „ Az ebédlőterem nagyszerű palotacsarnok volt, királyi fényűzéshez méltó, arannyal átszőtt, ritkaságszámba menő vörös függönyeivel, amelyeket teleszőttek számos igazgyönggyel. A teremben legelöl egy asztal állt, mögötte, az oldalfalon teljes szélességben aranyfüggöny lógott. Az asztal felett három nagy-arannyal és gyöngyökkel átszőtt mennyezetkárpitot feszítettek ki. Egyik a királyné címereit ábrázolta két pajzsban s két koronával, a másik két kárpiton a király címerei voltak láthatók. Ennél az asztalnál foglalt helyet a király s a királyné, jobbra a nápolyi király fia, az érsek, a fejedelmek s a királyok követei, azután a ferraraiak, a velenceiek. A királynéhoz legközelebb ült Kristóf, Bajorország fejedelme, mellette a nádor, szász főemberekkel, végül Lajos és Ottó bajor hercegek, tanácsosaikkal.

A terem közepén, a királyi asztal előtt, a kőoszlop körül volt egy négyszegletes pohárszék, nyolc emelettel. Ezeken helyezték el az ételhordó-tálakat, a király és királyné serlegeit s más mágnások borait a királyi asztal szolgálatára. A többi hét polcán boroskancsók, kupák, merítőkanalak, kelyhek álltak: finom mívű arany és ezüstedény valamennyi. Az alsó lépcsőn két ezüstből készült egyszarvú alak állt, mindkettőt állati szarvak díszítették. Az asztal előtt a padozaton, művészi módon, sőt a maga módján egyedülálló művészettel egy-háromszáz font ezüstből készített-kutat építettek oly magasan, hogy nyílását egy felnőtt férfi is alig érhette volna el. A forrás mellett öt, ezüstből font kosárkát helyeztek el. A levegőbe egy ezüstből készült hordót függesztettek, csapokkal és kifolyó nyílásokkal: ezekből csapolták a királyi pár asztalának s a többi asztalnak borait. Ezenkívül volt nyolc más pohárszék is … kilencszáznyolcvanhárom edény volt rajtuk, a használatban lévő kelyheken és kancsókon kívül.

A királyt s a királynét Hinkó, Pogyebrád György cseh király fia, a bosnyák király s Szilézia fejedelme által vezetett magyar bárók szolgálták ki.

A királyi asztal mögötti nyolc pohárszéken kívül volt még más, asztalra helyezett pohárszék is. Itt elsősorban női vendégek foglaltak helyet. Köztük volt a király édesanyja Szilágyi Erzsébet, a nápolyi király és követének szolgálattevői, végül a kormányzó, és más magyar főrangúak és püspökök.

Mikor asztalt bontottak s az asztalokat elvitték, kezdetét vette a tánc …”

 

Természetesen világi ünnepek tartására különböző okok, események adhattak lehetőséget, akár családi, akár országos viszonylatban. Ilyenek lehettek például:

 

                 -  Királyok  beiktatása, koronázás

                 -  Békekötések

-        Követlátogatások

-        Az első nyomtatott krónika megjelenése

-        Gyermekáldás

-        Családi ünnepek

-        Népi ünnepek

-        Farsang,… stb.

 

A budai polgárok azonban törvénykönyvükben az egyházi előírásokat követték, a parancsolt ünnepek ugyanis mindenütt két kötelezettséggel jártak a hívők számára: misét kellett hallgatni és tartózkodni kellett a szolgai munkától. Az ünnepek köréről általában az egyháztartományi zsinatok döntöttek. Az 1493-ban tartott esztergomi és az 1515-ös veszprémi zsinat több mint 50 ünnep megtartásáról rendelkezett (ehhez járultak a vasárnapok), a ténylegesen megült ünnepek száma azonban mindig alatta maradt a zsinati határozatokban előírt számnak. Az ünnepek sorából mindenütt kiemelkedett a karácsony, a húsvét és az egyház védőszentjeinek napja. Az egyházi év jelentős eseményének számított az úrnapi körmenet is- a budain általában a király és udvara is részt vett.

 

A mindenki számára megtartandó egyházi ünnepek az alábbiak voltak:

 

-        ADVENT nov.30-dec.25 között.

-        SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS dec.8   

-        KARÁCSONY dec. 25.

-        ISTVÁN dec. 26.

-        JÁNOS dec. 27.

-        APRÓSZENTEK dec. 28.

-        SZILVESZTER dec.31.

-        ÚJÉV jan. 1.

-        VIZKERESZT jan. 6.

-        KÁNAI MENYEGZŐ ÜNNEPE

-        MÁRIA ELJEGYZÉSE jan. 23.

-        GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY febr. 2

-        BALÁZS febr. 3

-        ÁGOTA febr. 5.

-        BÖJTELŐ

-        HAMVAZÓSZERDA

-        NAGYBÖJT

-        VIRÁGVASÁRNAP

-        NAGYHÉT

-        NAGYCSÜTÖRTÖK

-        NAGYPÉNTEK

-        NAGYSZOMBAT

-        HÚSVÉT VASÁRNAPJA

-        HÚSVÉT MÁSNAPJA

-        FEHÉRVASÁRNAP

-        ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK

-        PÜNKÖSD VASÁRNAPJA

-        SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA

-        ÚRNAPJA

-        JÓZSEF márc. 19.

-        BENEDEK márc. 21.

-        GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY márc. 25

-        GYÖRGY ápr. 24.

-        MÁRK ápr. 25.

-        FLÓRIÁN máj. 4.

-        NEPOMUKI SZENT JÁNOS máj. 16.

-        ORBÁN máj. 25.

-        ANTAL jún. 13.

-        SZENT IVÁN jún. 24.

-        JÁNOS és PÁL jún. 26.

-        PÉTER-PÁL jún.29.

-        SARLÓS BOLDOGASSZONY júl. 2.

-        KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONY  

                   Júl. 16.

-        MÁRIA MAGDOLNA júl. 22.

-        ANNA júl. 26.

-        NAGYBOLDOGASSZONY aug. 15.

-        SZENT ISTVÁN aug. 20.

-        KISASSZONY szept. 8.

-        MÁRIA NEVENAPJA szept. 12.

-        HÉTFÁJDALMÚ SZŰZANYA 

                     Szept. 15.         

-        MÁTÉ szept. 21.

-        MIHÁLY szept. 29.

-        VENDEL okt. 20.

-        DÖMÖTÖR okt. 26.

-        SIMON-JÚDÁS okt. 28.

-        MÁRTON nov. 11.

 

     (A dátum nélküli ünnepek változó időpontúak. )

      

     Az ünnepek nagy számának megtartását, vagy korlátozását az egymást követő uralkodóink néha ellentétes rendeletekkel próbálták szabályozni.  III. Károly király, aki 1720-ban még az ünnepek kötelező megtartásáról adott ki rendelet, és megbüntette azokat, akik az ünnepet munkával "megsértették".  Mária Terézia viszont engedélyt kért és kapott XIV. Benedek pápától az ünnepnapok számának csökkentésére, mivel szerinte a túl sok ünneplés henyélésre és mulatozásra sarkallja a népet.

 A Helytartótanács 1754. január 11-i rendelete szerint az ünnepet megszegő nemesembert pénzbírsággal, a jobbágyot viszont deresre húzással kellett büntetni. Ez a rendelkezés elsősorban - a katolikus szentek ünnepeit természetesen meg nem ülő - protestánsok ellen irányult, akiket még 1751-ben is a katolikus ünnepek megtartására köteleztek.   A pápa rendelete alapján, Magyarországon ezentúl csak a Karácsony, Újév, Vízkereszt, az Úr mennybemenetele, Úrnapja, Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, Szűz Mária  fogantatása, Szent Péter és Pál, valamint a Mindenszentek, illetve a helyi védőszent - általában búcsúval ünnepelt - napja számított ünnepnapnak. Így a vasárnapokon kívül már csak 16 ünnepnap maradt meg. Ehhez járult 1771-ben Szent István ünnepe: augusztus 20.

 

 

Az ünnepek fényét emelte a sokféle tarka, díszes, aranyos, gyöngyös ruhák viselete. A legrészletesebb leírások a különböző királyi esküvők, békekötések, királytalálkozók alkalmával készültek. Mátyás 1476. évi esküvőjéről, az olmüci vagy iglaui királytalálkozóról, a bécsi vagy bécsújhelyi bevonulásról, II. Ulászló és Candale-i Anna házasságkötéséről szemtanúk készítettek feljegyzéseket, követjelentéseket, s ezekben az írásokban minden esetben részletesen beszámoltak a király és nagyszámú kísérete pompás, drága anyagokból varrt, gazdagon díszített ruházatáról, értékes ékszereiről, fegyvereiről és lószerszámairól.

1476 decemberében Mátyás gyöngyökkel kivarrt rövid ruhában, gyöngyhímzéses köpenyben fogadta Fehérvár határában menyasszonyát, ünnepélyes budai bevonulásukon drágaköves palást, az esküvői ebéden cobolybélésű sárga atlaszköpeny borította a vállát. Újdonsült hitvese Beatrix a székesfehérvári koronázásra olasz divat szerint készült piros aranybrokát ruhát öltött.

Budára kék ruhában, aranyozott köpenyben vonult be, az esküvői lakomán pedig cobollyal díszített, arannyal átszőtt vörös ruhát viselt. Az alkalomhoz méltó volt a megjelent magyar urak ruhája is, Ujlaki Miklósé például arany, ezüst, gyöngy és drágakő borította. De nem szabad elfeledkeznünk a hétköznapi emberekről sem akik gyönyörűen varrt és hímzett ruháikkal legtöbbször ámulatba ejtették az ide látogató vendégeket.

 

Buda városában, ahol király és koldus, nemes, polgár, úr és paraszt egy város fala között élt, sokféle dolog megesett. Néha együtt ittak, mulatoztak, éltették egymást, de az  az egy biztos volt, hogy az ünnepnapok  elmúltával  mindenki számára visszatért az élet a már megszokott kerékvágásba.

A nagy vígsággal végbemenő heti ünnepei a városnak a piacnapok, hét országra szóló sokadalmak, a budai vásárok voltak. Vásár kétféle volt. Heti-és országos vásár. A hetivásár napjai szerda és péntek. A szerdai napon a németek vásárát tartották a Mátyás-templomtól délre eső téren. Innen az árusok bódéi a Szent György-piacra- a mai Disz tér felé húzódtak le. Péntek a magyarok vásárnapja. Ennek színhelye a Vár északi, magyar negyedében volt, a Mária Magdolna-templom bejárata előtti Szombat-piacon. Országos vásárt kétszer tartottak egy évben Budán, a XV. század első évtizedeiben. Az egyiknek színhelye, kisasszony napján ( szept. 8. ) a Vár piaca, a másiké pünkösdkor Felhévíz. II. Ulászló alatt Buda két újabb vásártartási jogot kapott: június 29-én, Péter Pál napján a vízivárosi Szent Péter mártír vásárát, július 22-én Mária Magdolna  napján a Szombat-piactéren tartottak vásárt. ( Pesten pl. Zsigmond korában Szent Péter vértanú  és Vasas Szent Péter napján, az az április 29.-én és augusztus 1.-én.) E tarka forgatagban összekeveredett emberek  a kocsmákban, albergákban, tavernákban jókedvűen locsolták torkukat! „Hiszen az a híre ennek a csurranó aranynak, hogy aki issza-hotig él!” Mire beköszöntött az est a duda, lant meg citeraszónál eladó és vevő is víg dalra gyújtott, majd táncra perdült s tartott a vigadalom kivilágos virradatig.

     

 

A tatárjárás és Buda török elfoglalása között eltelt kb. háromszáz évet nyugodtan mondhatjuk  az ország és a főváros aranykorának,  még a villongások ellenére is, hiszen ezen idő alatt  idegen csak vendégként , vagy hadifogolyként tehette be lábát e virágzó földre, pedig az ünnepnapok ekkor is csak ritkán váltották  a hétköznapokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

Összeállította:

 

Sárvári Ferenc Péter

 

 

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

         Bálint Sándor :      Ünnepi Kalendárium

          Csukovits Enikő :  Liliom és holló

         Zolnay László :      A budai vár

                                        Buda aranykora

                                        Ünnep és hétköznap a

                                              középkori Budán

         Rupp Jakab             Buda-Pest Helyrajzi Története     

          www.mult-kor.hu                                                                                                                                                            

 

 

 

 

                       Budapest. 2007-11-13

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.